2015. október 19., hétfő

Könyvélmény: Leslie L. Lawrence: Miranda koporsója I. és II.

Sziasztok Szépségek!
Most nem beauty dolgokról lesz szó, hanem elhoztam nektek egy nemrégiben befejezett könyvélményem!

Nos már ránézésre lehet látni, hogy fantasyról lesz szó. De még milyenről!
Eddig csak egyetlen Lőrincz könyvet olvastam (az a Vadász volt egyébként), de azt is szerettem. Mindkét könyvre jellemző, hogy fantasztikus humorral van megírva, szövevényes és fordulatos eseményekkel, amik nagyon ritkán kiszámíthatóak, szinte minden fejezetben van legalább egy meghökkentő, egyedi fejlemény vagy fordulat, és ettől nagyon jó a ritmusa, a történetek jól vannak kibontakoztatva, az ok-okozatok logikusak, mát amikor a bácsi felfedi őket. Mindkettőben nagy hangsúly van a transzcendens eseményeken, a legfontosabb mellékszereplők tulajdonképpen ezek a furcsa lények, jelen könyvben ezek vámpírok. 

A történet egy katonáról szól, akit egy bajtársának, McLoadnak sikerül átejtenie és rávennie egy csalásra, ami elsőre jövedelmezőnek és könnyen teljesíthetőnek tűnik, azonban ahogy Lendvay beteszi a lábát a családi palotába, hogy megszerezze a családi vagyont, elkezdenek egyre bizarrabb és hihetetlenebb dolgok történni. Megjelenik egy vámpír, aki kisbabaként babusgatja, a család tagjai ennél nem is lehetnének kattosabbak, és csak hab a tortán, hogy elvileg McLoad kisgyermekként meggyilkolta a fél családját, és a cseresznye a krémen, hogy ezért a család nem fél tőle, hanem inkább istenítik. A palotában elkezdenek sorban meghalni, vagyis inkább furcsa körülmények között elhalálozni a családtagok, természetesen mindenki a szerepet játszó Lendvay-t gyanúsítja, mivel elvileg ő már ölt. Mindez az őrült világ nem lenne teljes a teljesen földhözragadt Sheriffnél, aki gyerekkora óta ismeri Lendvay-t, és aki kénytelen beismerni, hogy bizony itt valami nem stimmel. 

Nagyon jól vannak adagolva az információk, mindenki csak annyira tűnik sárosnak, amennyire az alkotó szeretné, ha látnánk őket. Ha mégis elkezdtem valakire gyanakodni, azonnal elterelte a figyelmem, és ezért is volt nagyon érdekes és meglepő a lezárás. A mögötte rejlő logikai felépítés pedig ugye csak a legvégén tárul elénk, addig meg azon agyal az olvasó, hogy ebben a fejetlenségben hogyan kapcsoljon össze dolgokat, persze teljes sikertelenség fémjelezte minden ötletem, az összes teóriám szikrája azonnal hamvába holt.
Ajánlani tudom, nagyon izgalmas, lekötő iromány, főleg a morbidabb humorú fantasy-kedvelők fogják szeretni!

Olvastatok már Leslie L. Lawrence könyvet? :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése